Hollókő


Méltán lehetünk büszkék e településünkre, mivel a Világörökség Bizottság 1987-ben a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt, felvette a Világörökségi Listára. A 17-18. században kialakított falu, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Mindmáig élő, lakott település.

800px-Holoko

Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő, azon belül is Ófalu műemlékké nyilvánítását.

A település történelmi része az Ófalu, ahol semmi sem bolygatta az eredeti faluszerkezetet. A kedves kis házak sorra különféle néprajzi, helytörténeti gyűjteményeknek adnak otthont. Némelyek a múltat idéző emlékházakká, vagy a turistákat ínycsiklandozó falatokkal váró vendéglőkké lettek.

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza. A település vára a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen, mely erődítményhez egy régi legenda fűződik.

Bizonyos Kacsics András elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki „boszorkány” volt, szövetkezett az ördöggel. Rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, s az asszonyt fogva tartó falakat kőről kőre bontsák le. Így is tettek. Mivel jólnevelt hollófiak voltak, nem szórták szét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett Hollókő vára, a várrom alatt elterülő falu pedig Hollókő.

Hollókő_-_Castle

Az izgalmas, mesebeli történet után most következzen a valóság.  A vár, igazából a vár alatti területről kapta a nevét, ami a hollók kedvelt szálláshelye volt. A települést pedig egyszerűen csak elnevezték a várról.

A vár nemigen számított különösebben jelentősnek, veszélyesnek. Akkoriban teljes védereje mindössze huszonegy vitézből állt.
A török hódoltság idején Hollókő is elnéptelenedett. Újratelepítése hamarosan megtörtént, s 1720- ban már községként szerepelt a nyilvántartásban.

A pár száz lakosú falucska büszkesége egy 1889-ben közadakozásból épült  fatornyú, hasított zsindellyel fedett kis római katolikus templom. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.

A településen többször pusztított tűzvész.  A házakat fából építették, s  könnyen gyulladó zsúptetővel fedték. A szabad tűzhelyek használata pedig számtalan lehetőséget kínált a tűz terjedésére.
A nagy fordulópontot az 1909-es nagy tűzvész jelentette, mely hatalmas pusztulás rádöbbentette az embereket, hogy cselekedni kell.  Az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.
Az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu az átépítést követően 1911-re nyerte el mai arculatát.

800px-Hollokohungary101

1964 óta működik e festői környezetben az a falumúzeum, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád hétköznapjaiba enged betekintést. Körbenézhetünk egy berendezett lakásban, megcsodálhatjuk a palóc nép viseletét, s szemügyre vehetjük gazdasági eszközeit.
A többi már a fantáziánkra van bízva!

800px-Costume_traditionnel_palocze

A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és asszonyok. A férfiak a XX. század közepe óta nem hordják.
Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, s egyben öröklődő vagyontárgy volt.

Augusztus 19-20-án minden évben megrendezik a „Palóc Szőttes” folklór fesztivált. Ilyenkor sok ezer érdeklődő turista tekinti meg a vonzó tájat és a változatos, színpompás programokat.

Emellett a faluban továbbra is folyik a mindennapi élet, a helybéliek a környező kisparcellákon hagyományos szőlőműveléssel foglalkoznak.

Hollókő eredeti, tiszta és békés. Itt olyan világot találunk, amilyenre vágyunk!




Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*