Várgesztes 17 km-re Tatabányától, a Vértes-hegység észak-nyugati csücskében, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település. E megrontatlan szépségű zsákfaluból csak egy keskeny ösvény vezet a közel négyszáz méter magas Vár-hegyre. Légifelvétel a Várról Gesztest az Árpád-korban valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el kiépíteni. Váráról először 1332-ben tettek említést a korabeli […]

Várgesztes


Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mely az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén fekszik. Történelmi források gyakran csak Patakként említik. A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy Patak és a balparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig […]

Sárospatak



Ópusztaszer település Csongrád megye Kisteleki Térségében, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. A honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bor-Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott. 1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye. […]

Ópusztaszer


Martonvásár nevének hallatán legtöbbünknek először a gyönyörű Brunsvik-kastély és Beethoven jut eszébe. Aki járt már ezen a meseszép helyen,  soha nem felejti el. A hatalmas, nyugalmat árasztó park, a fenséges kastély épülete, s a világhírű zeneszerző, Beethoven szelleme mindenkit rabul ejt. A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A […]

Martonvásár



Komárom a Duna jobb partján elterülő település, melyet közúti és vasúti híd köt össze a Szlovákiához tartozó Komárommal. A város már a rómaiak idejében egyike volt a legjelentősebb központoknak, s azóta is az erődök városa maradt. A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. […]

Komárom


Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, mely a Világörökség része. Ez a történelmi borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Tokaj ennek egyik központja és jelképe, mely város több évszázados borászati és helyi hagyomány, valamint különleges építészeti örökség őrzője. Utcarészlet Tokaj az egyetlen […]

Tokaj



Miskolc egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, egyben az ország legrégebben lakott területe.  Ez utóbbi tényt több mint 70 000 éves paleolit kori leletek bizonyítják. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, mely néven 1173 körül elsőként Anonymus említi a Gesta Hungarorumban. Kazinczy utca A […]

Miskolc


Szentendre a Dunakanyar kapujában, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben fekszik. Ezen lenyűgöző adottsága mellett művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. A város és a szerb kultúra erősen összeforrt. Ezt, az akkoriban délszlávok által lakott helyet az írott történelem először Ulcisia Castra (Farkasvár) néven említi, mint a római erődrendszer egy […]

Szentendre



1
Szilvásvárad ismert és elismert üdülő és kirándulóhely. A Bükk lábánál fekszik, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. A község határában terül el a  Szalajka-völgy, mely a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület. Szilvásvárad légifelvétel Az itt magasodó hegy belsejében a Szalajka-patak vizének ereje megdöbbentő barlangrendszereket alakított […]

Szilvásvárad


Vác katolikus püspöki székhely, Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Gazdag kulturális élete és 900 éves történelme miatt vonzó idegenforgalmi célpont. Főleg tavasszal és nyáron sok turista látogatja ezt a mutatós dunaparti települést. I. István király Vác városát püspöki székhellyé tette. I. Géza fejedelem is olyan nagy jelentőséget tulajdonított […]

Vác



Kalocsa egyidős a magyar állammal. A települést eredetileg a Colocsa (ejtsd: Koloksza) névvel illették, valószínűleg azért, mert a „colosa” mocsaras, lápos területet jelent, mely „vendégmarasztaló” talajtípus akkoriban jellemző volt a környéken. Később, a török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően Kalokia néven emlegették a várost. A település magyarosított neve először az […]

Kalocsa


Méltán lehetünk büszkék e településünkre, mivel a Világörökség Bizottság 1987-ben a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt, felvette a Világörökségi Listára. A 17-18. században kialakított falu, a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Mindmáig élő, lakott település. Kiss József volt az a […]

Hollókő