Mosonmagyaróvár hajdanán még nem létezett. Először Moson tett szert jelentőségre, vára már 1030 körül megyeközpont volt. Az 1300-as évek végén Óvár vette át a szerepét, mely település Moson vármegye székhelyeként jelentős mértékben részt vett az ország közigazgatásában. Trianon folytán területe nagy részét elvesztette, s a mai napig különböző neveken Győrrel […]
Hónap szerinti archívum: december 2009
Nagycenk azóta szolgál rá igazán a nevében rejlő jelzőre, amióta Kiscenk beléolvadt. Az első okirat 1291-ből még Zenk néven említi a települést. Széchenyi György 1677-ben, amikor a törökök végleg még ki sem vonultak, mindkét Cenket megszerezte. A tekintélyes főpap 103 évnél is hosszabb élete folyamán a református prédikátorokat elítélő bíróság […]
Nagycenk
Lébény, Győrtől mintegy 20 kilóméterre, a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekvő nagyközség. Területe az őskortól kezdve lakott hely volt. A település a múlt század végén másfél évtizedig nem létezett, ahogy Mosonszentmiklós sem. 1989-ig Lébénymiklós volt csak a térképen, ezután váltak csak szét a kényszer szülte házasságból. A Győr nembeli […]
Lébény
Győrt a vizek városaként szokták emlegetni. Nem hiába, mivel itt ömlik a Mosoni-Dunába a Rába és a Rábca. Győr régi elnevezése: Arrabona. A rómaiak idejében ez volt az egyik legjelentősebb határerőd, mely a vidék legfontosabb hadi és kereskedelmi útvonalát biztosította. A népvándorlás során az avaroknak sikerült itt megvetni lábukat. A […]
Győr
1681-ben egy elhanyagolt jobbágyfalu, Süttör került az Esterházy család birtokába. 1720-ban Esterházy József megbízást adott Anton Erhardt Martinellinek, a pesti városháza építőjének, egy emeletes, húszszobás vadászház megtervezésére és felépítésére. Az építményt 1764-től utóda, herceg Esterházy Fényes Miklós építtette tovább, így alakult ki Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese. Számos kiszolgáló épület, többek között […]
Fertőd
Annak idején a Fertő tó, mocsaras környékéről kapta magyar nevét. Az osztrákok egy, a partján fekvő kisvárosról nevezték el. Bizony, ennek a lenyűgöző, Sopron közelében fekvő hatalmas tónak csak egynegyede magyar terület. Az osztrák oldal már régen Bécs egyik legkedveltebb üdülőhelye. A közeli Fertőd és Fertőrákos nevezetességei ismert, látogatott uticélok, azonban […]
Fertő tó
Seregélyes története a rómaiakig nyúlik vissza. A magyarok idejében a falu mint királyi birtok működött, ahol a fehérvári vár népe és a királyi lovászok laktak. 1821-ben gyönyörű, klasszicista stílusú kastély épült a településen. Egy anekdota szerint, ez az épületremek egy félreértésnek köszönheti létét. 1820-ban Bécsben történt, hogy Ferenc, a császár […]
Seregélyes
Bélapátfalva nevét a Bél nemzetségtől kapta. Az apátság alatt hamar kis település jött létre Apátfalva néven, majd 1903-ban Bélháromkúttal egyesült, így kapta a Bélapátfalva nevet. Itt található Magyarország egyetlen, máig sértetlenül fennmaradt román stílusú cisztercita temploma, mely nemzetközileg is számon tartott műemléki nevezetesség. A kereszt alakú apátságot 1232-ben, II. Kilit […]
Bélapátfalva
A Gödöllő elnevezés, a gida ellető, ged ellető kifejezésből alakult ki. A város fénykorát Grassalkovich Antal idején élte. Aki ide látogat, feltétlenül csodálja meg a Grassalkovich-kastély méltóságot árasztó épületét, és gondolkozzon el a régmúlt történelmi eseményein. Igen, ez valóban olyan, mint egy időutazás! A Királyi kastély Mayerhoffer András (1744-1750) alkotása, a magyar […]