Győr-Moson-Sopron megye


Sopron sokunk által már látogatott úticél. Azonban ezt a helyet érdemes többször is felkeresni, mivel a „leghűségesebb város” (civitas fidelissima) minden alkalommal egy újabb arcát mutatja meg nekünk. A régi magyar Suprun személynevet ófranciául írták le először: Cyperon. Ez vált később hangzása miatt egyre inkább Sopronná. 1920-ban a trianoni béke […]

Sopron


Mosonmagyaróvár hajdanán még nem létezett. Először Moson tett szert jelentőségre, vára már 1030 körül megyeközpont volt. Az 1300-as évek végén Óvár vette át a szerepét, mely település Moson vármegye székhelyeként jelentős mértékben részt vett az ország közigazgatásában. Trianon folytán területe nagy részét elvesztette, s a mai napig különböző neveken Győrrel […]

Mosonmagyaróvár



Nagycenk azóta szolgál rá igazán a nevében rejlő jelzőre, amióta Kiscenk beléolvadt. Az első okirat 1291-ből még Zenk néven említi a települést. Széchenyi György 1677-ben, amikor a törökök végleg még ki sem vonultak, mindkét Cenket megszerezte. A tekintélyes főpap 103 évnél is hosszabb élete folyamán a református prédikátorokat elítélő bíróság […]

Nagycenk


Lébény, Győrtől mintegy 20 kilóméterre, a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekvő nagyközség. Területe az őskortól kezdve lakott hely volt. A település a múlt század végén másfél évtizedig nem létezett, ahogy Mosonszentmiklós sem. 1989-ig Lébénymiklós volt csak a térképen, ezután váltak csak szét a kényszer szülte házasságból. A Győr nembeli […]

Lébény



Győrt a vizek városaként szokták emlegetni. Nem hiába, mivel itt ömlik a Mosoni-Dunába a Rába és a Rábca.  Győr régi elnevezése: Arrabona. A rómaiak idejében ez volt az egyik legjelentősebb határerőd, mely a vidék legfontosabb hadi és kereskedelmi útvonalát biztosította. A népvándorlás során az avaroknak sikerült itt megvetni lábukat. A […]

Győr


1681-ben egy elhanyagolt jobbágyfalu, Süttör került az Esterházy család birtokába. 1720-ban Esterházy József megbízást adott  Anton Erhardt Martinellinek, a pesti városháza építőjének, egy emeletes, húszszobás vadászház megtervezésére és felépítésére. Az építményt 1764-től utóda, herceg Esterházy Fényes Miklós építtette tovább, így alakult ki Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese. Számos kiszolgáló épület, többek között […]

Fertőd



Annak idején a Fertő tó, mocsaras környékéről kapta magyar nevét. Az osztrákok egy, a partján fekvő kisvárosról nevezték el. Bizony, ennek a lenyűgöző, Sopron közelében fekvő hatalmas tónak csak egynegyede magyar terület. Az osztrák oldal már régen Bécs egyik legkedveltebb üdülőhelye. A közeli Fertőd és Fertőrákos nevezetességei ismert, látogatott uticélok, azonban […]

Fertő tó