Szilvásvárad ismert és elismert üdülő és kirándulóhely. A Bükk lábánál fekszik, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. A község határában terül el a  Szalajka-völgy, mely a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Szilvásvárad légifelvétel

Az itt magasodó hegy belsejében a Szalajka-patak vizének ereje megdöbbentő barlangrendszereket alakított ki. A hegyalja szoknyafodraiban az oldott mészkő folyamatosan kirakódik, így a forráspatakok felső szakaszán laza kőszövet alakul ki. Ezt a csodálatos jelenséget tárja elénk a sokunkat ámulatba ejtő  Fátyol-vízesés .

Szalajka-völgy  Fátyol-vízesés

A Bükk hegység környékét már lakta a kőkori ember. Az Istállóskői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra. A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes és Szilvásvárad közötti területet.

Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének azon írott alakját, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is. Ezúton tehát Wárad lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palóczyak után a Perényiekhez került a birtok, és ők az „akié a föld, azé a vallás” elvén reformátussá térítették lakóit. Itt épült hazánk egyetlen református körtemploma.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák. A Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, az iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket telepített.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

A kisvasút

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához.

1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Az 1880 körül épült ház az itteni népi építészet szép példája. Egykori tulajdonosa az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán család volt. Ma múzeumi kiállítóhely.

Az Orbán-ház

Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. A Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, a börtönmúzeum és helytörténeti kiállítás is nyitott kapukkal várja a településre érkező vendégeket.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek.
A törzsménistálló, a kocsimúzeum, a lovastörténeti kiállítás, a legelő ménes megtekintése mind-mind felejthetetlen élményt nyújt.

Szilvásváradon található Magyarország egyetlen egycsöves bobpályája és hazánk első kalandparkja, mely kihívások sokaságával várja az elszánt látogatókat.

A Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, de börtönmúzeum és helytörténeti kiállítás is várja a településre érkező vendégeket.

A völgyben elénk táruló patakok, vízesések, pisztrángos tavak csodás látványt nyújtanak. Az Ősember-barlang, a múzeumok, a vadaspark látogatása elengedhetetlen része a kirándulásnak, akárcsak az erdei kisvasúttal történő utazás. A Szalajka-völgy, ahol a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat.

Hangulatos éttermek, négycsillagos wellness-szállodák, panziók és magánszálláshelyek, valamint egész évben programok sokasága várja az ide látogató turistákat. A gasztronómia szerelmesei is elégetten távoznak egy itteni hangulatos kis vendéglőben elköltött ebéd után. Gondoljunk csak a helyben tenyésztett pisztrángra, amely akár sütve, akár füstölve fenséges étek.

A természet bőkezűen mérte ajándékait, amikor Szilvásvárad került sorra! Győződjön meg erről mindenki saját maga!