Esztergom


Esztergom a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

800px-Basilica_of_Esztergom

Az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág). Ősmagyar neve Isztergám, régiesen Esztergám.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt.
Később, a 960-as években Géza-fejedelem új, állandó székhelyének választotta a várost. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. A várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Ezt 1180-ban a tűzvész elpusztította.
Esztergom, István király uralkodása óta érseki székhely.

A város az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelyeként működött. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt.

Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Az eredeti székesegyház romjait eltávolították, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének. Az alapkőletétre április 23-án került sor, Szent Adalbert ünnepén. Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen, a régi királyi vár romjain.

Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is.
Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket.

800px-Esztergom.Kis-Duna

Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe.
A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A trianoni békeszerződés után a város elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, melyet nyolc és múltán sikerült csak újjáépíteni. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, a visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, mely ismét összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével.

800px-Maria_valeria_bridge,_esztergom

A II. világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott. Felújítása, rendbetétele hosszú éveken keresztül zajlott.

2005. június 26-án adták át a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását.

800px-Esztergom.bazilika.lights

2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2009-ben pedig az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty Emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.

További érdekességek:

– Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője volt. 1936-tól az itteni kisrepülő-gépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök,

– a törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a töröklégierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli lovasság utódjának tekintett ,

– a városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában,

– a Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.

Az utóbbi információ valószínűleg az Urak érdeklődését keltette fel leginkább, de mint ahogy azt az előzőekben olvashatták, egyéb okokból is érdemes ellátogatni Esztergomba!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*