Történt egyszer hajdanán, a XIII. század derekán, hogy IV. Béla,  az osztrák hercegektől visszavett Óháztetőt a Kőszegi-családnak adományozta, ahol is állt egy vár.
A szóban forgó család azonban az ajándékozás előtt már felépíttetett egy másik, lejjebb fekvő várat, mely a mai kőszegi vár alapja. A felső vár az idők folyamán sajnos teljesen elpusztult.

1276-ban ezekhez a várakhoz alapított falut Kőszegi János gróf, mely település a várak után a Güns nevet kapta, mivel akkoriban németek lakták. Így hát az uradalomnak két, azonos nevű vár lett a központja.

Kőszeg néven, mint magyar vár és város, szabad királyi városi rangot fél évszázad elteltével kapott. Azonban még ekkor is gyakrabban emlegették Güns néven, s a németek elkülönült városrészét Németközségnek hívták.
Ezekből az időkből származik a kőszegi városháza épülete, mely az ország rangidős városházája.

Még korábban, a XIII. század végén épült az Öregtorony, német nevén Zwinger, melyet a közelmúltban alakítottak át erődből tárlatok helyszínévé. Sokunknak bizony ismerősen cseng e név, azonban nem tévesztendő össze az azonos elnevezésű drezdai képtárral.
Ez csupán a véletlen műve!
A Zwinger szó németül elővárat jelent, a nagy kezdőbetű pedig a német helyesírás szabályait követendően a főnévnek kijáró tisztelet jele.
A drezdai Zwinger-palota viszont főnemesi lakóinak családnevét viseli.

1532-ben Szulejmán hatalmas sereggel indult Bécs ellen, ám nem jutott el odáig, mivel Kőszeg váránál, Jurisics Miklós kapitány vezetésével sikerült győzedelmesen visszaverni a török támadásokat huszonöt nap leforgása alatt .

E hihetetlen győzelem emlékére szólal meg a városban 11 órakor, az utolsó török csapat kivonulásának időpontjában is a „déli” harangszó.
Később, Kőszeg várában választották Zrínyi Miklóst a török elleni sereg vezérévé.

A Wesselényi- összeesküvés kapcsán, 1671-ben itt raboskodott Gyöngyösi István a magyar barokk legnagyobb költője.

Az első világháború után Ottlik Géza a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskola hallgatója volt. Az Iskola a határon című, a modern magyar irodalom egyik leghatásosabb regényében ezt a meghatározó élményét örökítette meg.

Kőszeg Magyarországon rekedt, míg régiója Ausztriához került, s a helyzet a II. világháborút követően csak rosszabb lett. A vasfüggöny szinte körbekerítette.

Az ezredfordulót megelőzően végre feltámadt ez a történelmi város, s a határok jelképessé válásával egyre inkább visszanyeri régi szerepét, jelentőségét.

Kőszeg sokat csatázott magyar mivoltáért, igazán megérdemli, hogy elismerésül meglátogassuk, és városnézés közben felidézzük nagy történelmi pillanatait.