Kalocsa egyidős a magyar állammal. A települést eredetileg a Colocsa (ejtsd: Koloksza) névvel illették, valószínűleg azért, mert a „colosa” mocsaras, lápos területet jelent, mely „vendégmarasztaló” talajtípus akkoriban jellemző volt a környéken. Később, a török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően Kalokia néven emlegették a várost. A település magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.
Az érseki palota és a főszékesegyház
A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartozik az érseki palota, mely megépítését 1775-ben Batthyány József érsek kezdeményezte. A barokk stílusú palotába az egykoron itt magasodó vár bástyáját is beépítették. Az épület könyvtári szárnyában kapott helyet a híres főszékesegyházi könyvtár, melyet rokokó stílusú faburkolat bélel. A palota kápolnájának és dísztermének falait színes freskók borítják. A díszterem fényét emeli, hogy itt áll Liszt Ferenc zongorája, melyen a mester több hangversenyt is adott.
A kalocsai főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Ez az impozáns barokk épület méreteivel és díszítettségével kápráztatja el a látogatót. A főszékesegyház égbetörő tornyaiban hét harang foglal helyet, ezek közül egy használaton kívüli.
Az első székesegyházat 1050 előtt építhették, melyről csak az ásatások alapján vannak sejtéseink.
1795. július 18-án délután villám sújtotta a főszékesegyházat, melynek egy része a tűz martalékává vált. A felújításkor készültek el a templom stílusától jelentősen eltérő, klasszicista rézsisakok.
1908-1912-ben jelentős felújítást és ásatásokat végeztek a templom körül. A mai berendezés egy része ekkor készült, illetve a szentély fölé, a tetőgerincre ekkor épült a torony. A főhajót megmagasították, a nyugati és a déli bejárathoz szélfogóval ellátott ajtókat készítettek, a szentély köré pedig sugárkápolnák épültek. Az I. világháborúban a harangokkal együtt elvitték a torony és templomtető rézfedését is, melyet 1922-ben pótoltak.
Hazánkban Szeged és Kalocsa környéke a két fő paprikatermő vidék.
A legenda szerint ebben a két régióban az emberek átlagéletkora magasabb volt, mint az ország többi részén, ami a tudósok szerint a sok pirospaprika fogyasztásának volt köszönhető.
A magyar őrölt pirospaprika külföldön is kedvelt fűszerfajta.
Egy másik nevezetesség, amiről e város világszerte ismert a kalocsai népi hímzés.
A kalocsai, a szabadrajzos és a kevert öltési módokat szabadon felhasználó népi hímzések csoportjába tartozik. A ritmikusan visszatérő díszítések esetében is elég gyakran akad olyan motívum amelyen apróbb változtatás van. Nem fordulhat elő, hogy Kalocsán egy kis terítőt kétszer egyformán varrna valaki!
Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, ahol változatos programok, kézműves mesterek vására és játszóház várja az érdeklődőket. Egész évben képzőművészeti és népművészeti kiállítások, klasszikus, jazz és népzenei koncertek, operaelőadások szórakoztatják a nagyközönséget.
Kalocsán bizony nagy kanállal ehet a kultúrára éhes látogató !