Vác katolikus püspöki székhely, Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa. Gazdag kulturális élete és 900 éves történelme miatt vonzó idegenforgalmi célpont. Főleg tavasszal és nyáron sok turista látogatja ezt a mutatós dunaparti települést.
I. István király Vác városát püspöki székhellyé tette. I. Géza fejedelem is olyan nagy jelentőséget tulajdonított ennek a helynek, hogy azt kérte, itt temessék el.
Vác kiemelkedő képességű főpapok sorát vonultatta fel, akik éltek is adottságaikkal. A domonkos rendi szerzetesek számtalan pompás épülettel, létesítménnyel gazdagították a várost. Felépítették többek között a Fehérek templomát (ők maguk is fehérben jártak), a Mária Teréziát köszöntő diadalív Kőkapuját, s nem utolsó sorban a Székesegyházat.
A Székesegyház
A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely hatalmas épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. A turisták által váci Dómnak, a helybéliek által Nagytemplomnak nevezett épület a város megragadó eleme, mely klasszicista egyszerűségével nyűgözi le látogatóit. Az osztrák Franz Anton Pilgramot kérték fel a székesegyház tervezésére. A tervben egy díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, mely a római Szent Péter-Bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a Püspöki Palotához (ezek szintén ebben az időben épültek).
Akkoriban lett újonnan váci püspök Migazzi Kristóf, akinek kevésbé nyerték el tetszését Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapokat lerakásával. Migazzi az olasz építészt, Canavale Isidore-t kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt igen gyorsan haladt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. Az épületen zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi. A dóm belseje a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva meglepően világos tér. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusúak. A Dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.
Hangulatos váci utcakép
Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott. Már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Még a középkorban is templom, püspöki székház és egy erődítmény állt a mai vár és környékének területén. Ez a településrész a XV. században élte első virágkorát, Báthory püspök idején, amikor újjáépítették többek között a Székesegyházat és felújították a Püspöki Palotát is. Majd következett a török hódoltság időszaka, amely folyamatos harcokat és gyakorlatilag a teljes pusztulást jelentette. A törökök hódításáig a várost béke és fellendülés jellemezte.
A törökök elleni harcban a templom ismét elpusztult, majd helyére dzsámit és minaretet építettek. 1686-ban Vác felszabadult a török uralom alól, de a város szinte teljesen elpusztult a templommal együtt.
1760-ra a templom ismét felépült, ezúttal barokk stílusban, de a várat már nem állították helyre.
A vár maradványai
A vár területén napjainkban is régészeti munkálatokat végeznek, így a vár udvara nem látogatható. Sajnálatos módon az eddigi feltárásokból nem készült kiállítás. A területet körbejárva azonban bepillantást nyerhetünk a vár egykori megjelenésébe.
A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.
Vác ma dinamikusan fejlődő kisváros, fejlett intézményhálózattal, aktív közélettel. Kiépített Duna-partja a vízi és a kerékpáros turizmus potenciális fellegvárává teszi!