Komárom a Duna jobb partján elterülő település, melyet közúti és vasúti híd köt össze a Szlovákiához tartozó Komárommal. A város már a rómaiak idejében egyike volt a legjelentősebb központoknak, s azóta is az erődök városa maradt.
A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Az legismertebb indoklás szerint a szlovák komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét.
A település neve eredetileg Új-Szőny volt, melyet 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült.
Komáromban a római kor óta kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége. Vízi és szárazföldi közlekedési utak biztosították a városban a ki – és beáramlást.
A város a Duna felől
E gyönyörű természeti környezetben fekvő település számtalan értékes hagyománnyal, emlékkel, kinccsel büszkélkedhet. Jókai városa, a poéták városa (ahogy Jókai nevezte), a kalendáriumok városa, a Duna városa. E jelzőkkel szokták leggyakrabban illetni e helyet, de minden jelző elveszti jelentőségét, ha Klapka György és a vár neve felmerül.
A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849. júliusi elvonulása után Klapka György tábornok védte. Miután az osztrák erők nagy része is távozott, az ostromlók gyengébbek lettek, mint a várőrség. Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét.
A fegyverszünet lejártát követően kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, a várat 200 ágyúból lőtték. Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt, de a várvédők elutasító választ adtak.
Klapka kibővített haditanácsot hívott össze, itt született javaslat a megadás politikai feltételeinek elhagyásáról. A szabadságharc utolsó katonai összecsapására Ószőnynél került sor. Az osztrák hadvezetés belátta a hatalmas veszteség valószínűségét, ezért tárgyalást kezdeményezett.
A vár átadásának feltételeit tartalmazó „hódolati szerződést” Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezmény a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is.
A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott. A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg.
A két folyó partján elterülő várrendszer százhatvan éve Európa egyik legmodernebb hadászati jelentőségű építménye volt. A monarchia legnagyobb erődjében 200000 katona kapott helyet, mely fellegvár ma szlovák Komarno büszkesége. 1871-re az erődítmény egymaga nagyobb lett, mint Komárom várhírességei együttvéve.
A komáromi erődrendszer részei egyfelől a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A bal parti várakkal szemben Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. A hatalmas erődrendszer a XX. századra elvesztette stratégiai jelentőségét.
A Csillagerőd
A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben. Jelenleg a Monostori erődben láthatóak a régmúlt idők eseményeit felidéző kiállítások, a Csillagerődben raktárak találhatók, az Igmándi erődben pedig a római korból feltárt kőfaragványokat tekinthetjük meg.
Komárom a szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, ahol
1952. óta működik a Jókai Színház.
Komárom legnagyobb könyvtára a Szinnyei József Könyvtár, de az Egyetem is gazdag könyvtárral rendelkezik.
A képtárak közül meg kell említeni a volt helyőrségi templomban működő Limes galériát és a Nádor-vonal V. bástyájában található T galériát is.
A városnak 1966 óta saját kamarazenekara van, mely a Comorra nevet viseli. A zenekar főként a komáromi zeneiskola pedagógusaiból áll, s évente többször is tartanak előadásokat.
A legjelentősebb esemény az 1991 óta minden év április végén megrendezésre kerülő Komáromi Napok ünnepi rendezvény.
Aki ezt az úti célt választja, két Komáromot üthet egy csapásra!