Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, mely a Világörökség része. Ez a történelmi borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Tokaj ennek egyik központja és jelképe, mely város több évszázados borászati és helyi hagyomány, valamint különleges építészeti örökség őrzője.

Utcarészlet

Tokaj az egyetlen magyar település, mely név szerint említést nyert a Himnuszban. Ez is a város rendkívüli jelentőségének tulajdonítható. Fejlődésében a bortermelésen és borforgalmazáson kívül közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja, Erdély sóbányászatának vám- és kereskedelmi központja.

A települést az első írott alak még Kőrév néven említi, mint két folyón is átkelést biztosító jelentős csomóponti helyet. A Tokaj elnevezés végleges alakja mögött török névadást sejtenek a régészek.

A rendezett tokaji borgazdálkodás kezdetét IV. Béla intézkedése óta számíthatjuk, vagyis amióta az uralkodó a tatárjárás után olasz szőlőművesekkel újra betelepíttette a hegyoldalt.

Tokaj-hegyalja

A település első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt itt, mely a diósgyőri uradalom része volt.
1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat, nehogy idegen kézre kerüljön. Így a város az amúgy is csekély méreteket öltő hadi jelentőségét is elveszítette.

A tokaji borok közül a leghíresebb a tokaji aszú, vagyis az aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését Szepsi Laczkó Máté erdőbényei prédikátor találta fel, aki Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjének terméséből készítette az első aszúbort, és azzal, mint húsvéti borral lepte meg úrnőjét.
E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, amelyben Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett történelmi adat forrásául.

A XVIII. század végére teljesedett ki Tokaj virágkora. A messziről idesereglő kereskedők hada véd szövetségekbe szerveződött. Görög, örmény és orosz kolóniák jöttek létre.
Nagy Péter cár szőlőt bérelt és házat vett Tokajban, hogy biztosítsa udvara jó minőségű borforrását.
Nem véletlenül hangzik így Tokaj jelmondata: Vinum regum, rex vinorum, vagyis „Királyok bora a borok királya!”

A hegy belsejében tekergőző, szinte átláthatatlan pincelabirintus legszebbike a Rákóczi-pince. Nagyterméből huszonnégy, együttesen másfél kilométernél is hosszabb járat ágazik el.

Rákóczi-pince

Azt tartják, a bor mértékkel fogyasztva orvosság. Szép számban fel is keresik e helyet a „gyógyulni” vágyók.
Csatlakozzon Ön is egy kúrára!