Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re.
A várost 972-ben Géza fejedelem alapította a Gaja patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Géza kicsiny kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Akkoriban kőből építkezni kizárólag nagyúri kiváltság volt. A település középkori latin neve Alba Regia.

A fehér kövekből emelt, kimagasló nagyszerű épület már messziről hirdette az előkelőséget. A székes előtag arra utal, hogy évszázadokon keresztül rendíthetetlen hatalmat sugározva királyi családok szakrális székhelye volt. Koronázási szertartások, esküvők színtere, továbbá örök nyughelyeknek kijelölt helyszíne.
Harminchét királyt koronáztak itt, s Székesfehérváron nyugszik, mint legtöbb királyunk Szent István is. Ő emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává. Trónja az általa építtetett Nagyboldogasszony-bazilikában állt. Manapság a bazilika maradványai ölelik körül a király szarkofágja köré kialakított Nemzeti Emlékhelyet.

1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni.

A mohácsi csatát követően 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók sok épületet leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is.

A város legnagyobb temploma a Prohászka-templom. Nevét Prohászka Ottokár püspökről kapta, aki a székesegyház és Püspöki palota legnevesebb lakójának számított, s aki a XX. század elején huszonkét évig állt e meghatározó jelentőségű egyházmegye élén.

Székesfehérvár különös építménye a Bory-vár, mely egy változó művészi színvonalú épületcsoport.  Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász építette és díszítette 1923-tól nagyjából 40 éven keresztül. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, mely anyag alkalmazásában a mester úttörő volt.
E meghökkentő alkotás ma múzeumként látogatható.

A Bory-vár

A település legnagyobb értéke a városmag, ahol szinte minden kő pótolhatatlan emlék. Számtalan emlékegyüttes, épület, múzeum, szobor őrzi és közvetíti az elmúlt idők eseményeit, hangulatát. Az egyik legkáprázatosabb épület a copf stílusú Zichy-palota, mely épület kapuzatát világritkaságként tartják számon.

A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak.

A székesfehérváriak büszkék városukra, ezt bizonyítja, hogy az Alba regia nevet kapta egy 2001-ben, fehérvári csillagászok által felfedezett, a Földtől több mint 450 millió kilóméter távolságban keringő kisbolygó.

Alig telt el néhány perc és a városalapítástól a csillagos égig jutottunk. Ebben a városban semmi sem lehetetlen.
Érdemes ezt személyesen is megtapasztalni!