Kaposvár egy dinamikusan fejlődő megyeszékhely, egyetemi város. Mérete alapján nagyvárosnak tekinthető, népessége 70 ezer fő. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte „Az Év Települése” címet.

A város és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt.  I. e. 400 körül kelta népek érkeztek e vidékre és telepedtek le.
Az I. István király által 1900-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név.

Kaposvár városképének egyik legfontosabb eleme, a Kossuth tér és talán a város egyik legszebb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház, mely már 1886 óta a város és a helyi katolikus hitközösség egyik fontos jelképe. A templomon nagyobb javítást, átalakítást az 1930-as évekig nem kellett végezni. Ekkor megnagyobbították a sekrestyét, helyrehozták a külsejét és az épülethez méltóan rendezték a templom környékét.
Az épület a neoromán stílusjegyeket viseli magán, de egységesnek nem lehet nevezni. A belső tere már sokkal harmónikusabb képet mutat, amelyet csak a három hajót felosztó oszlopsor töri meg a reneszánszot idéző lábazataival.

Nagyboldogasszony székesegyház

1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza, a mai Csiky Gergely Színház, melyet akkoriban még Nemzeti Színháznak neveztek. Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér,  mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása.
Az épület terveit a „magyar Gaudinak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.

A színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér. Ám ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpadi technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.
A színház körül elterülő park a kaposváriak kedvenc köztere.

Csiky Gergely Színház

Hazánk nagyjai közül Kaposváron látta meg a napvilágot Nagy Imre miniszterelnök, Rippl-Rónai József festőművész, Vaszary János festőművész, Frankl Péter matematikus, Pogány Judit színésznő és Homonnay Zsolt színművész.

A városban sétálva magunkba szívhatjuk az épületek ódon hangulatát, eközben megpihenve beleveszhetünk a szökőkutak játékosan kergetőző vízsugaraiba.
Kellemes kulturális kikapcsolódást kívánunk!