Kulturális Turizmus


Úgy tartják, hogy hajdanán az ifjú Vajk, szerzetes nevelőjét „Keresztapám”-nak szólította. Akkoriban ezt úgy mondták: „Tata„. Amikor a kis Vajk már kellően felcseperedett, a nevelő a jól elvégzett munkáért egy birtokot kapott jutalmul. Itt bencés kolostort alapított, amit róla neveztek el. Ma is így mesélik a helybéliek a település nevének […]

Tata


Ha meghalljuk e nevet, Egerszalók, legtöbbünknek először a gyönyörű környezetben fekvő, méltán népszerű gyógyhatású fürdő jut eszünkbe. A falu területén felbukkanó gyógyvíz népszerűsége még az egri borokén is túltesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez utóbbit megvetnék az idelátogatók, sőt, sokan a két élvezet együttes mívelésére esküsznek. A domboldalon […]

Egerszalók



Debrecen, Kelet-Magyarország és a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Az egyik legdinamikusabban fejlődő városunk. Időnként „kálvinista Róma” néven, vagy „cívisváros”-ként emlegetik. A mai Debrecen területén annak idején a honfoglalók csupán pusztaságot találtak, mégis több települést hoztak itt létre. A legnagyobbak, melyeket 1235-ben már írásban is említettek,  Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva, […]

Debrecen


Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. A várost 972-ben Géza fejedelem alapította a Gaja patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Géza kicsiny kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és […]

Székesfehérvár



Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Méretét tekintve a magyarországi városok között negyedik a sorban. A Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken jött létre. A terület az újkőkor (Kr.e. 5000) óta lakott. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti […]

Szeged


Aggtelek, Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határnál fekszik. Az „Aggtelek” szó az „agg” (ó, régi) melléknév és a „telek” (faluhely) köznév összetételével alakult ki. Korábban, egy 1295-ös iratban „Novák” néven említették e helyet. E szláv szó jelentése: „új telepes”. A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő […]

Aggtelek



Nagyvázsony község a Veszprém-Tapolca főútvonal mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. Nagyvázsony és környéke már ősidők óta […]

Nagyvázsony


Pécs, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya-megye székhelye. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé, és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest 2000 decemberében az UNESCO […]

Pécs



Visegrád, Magyarország egyik legkisebb és legrégibb városa. A Dunakanyarban,  a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújától körülölelten fekszik. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.  Feltárásra kerültek itt neolitikus, rézkori és bronzkori telepek, továbbá rábukkantak egy bronzkori temetőre és római kori lelőhelyekre. A 4. században a rómaiak lakták a várost, majd rövid ideig a […]

Visegrád


Kaposvár egy dinamikusan fejlődő megyeszékhely, egyetemi város. Mérete alapján nagyvárosnak tekinthető, népessége 70 ezer fő. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte „Az Év Települése” címet. A város és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt.  I. e. 400 körül kelta népek érkeztek e vidékre és telepedtek le. […]

Kaposvár



Esztergom a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. Kedvelt idegenforgalmi célpont. Az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág). Ősmagyar neve Isztergám, régiesen Esztergám. A város területe már a prehisztorikus időkben […]

Esztergom


Kecskemét lakossága szerint a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Viszont az egyetlen hely a világon, ahol négy fagyosszentet tartanak számon. A negyedik Parragh Gedeon, az országos hírű fizikus professzor, aki -a monda szerint- közhírré tette, hogy egy május elejei reggelen fagy lesz. Ezt majd egy vörös lámpással jelzi, amiről mindenki tudni […]

Kecskemét